Kérdések és válaszok (GYIK) az Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságával kapcsolatban

1. A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?
2. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?
3. Az ingatlan tulajdonrész mértékének minimuma meghatározásra kerül lakásvásárlás esetén?
4. Telekvásárlásra felhasználható-e a magtakarított összeg?
5. Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre, vagy bővítésre is?
6. Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?
7. Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?
8. Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?
9. A lakáshitel mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is fel lehet használni a megtakarítást?
10. Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást jelzáloghitel-törlesztésre?
11. A jelzáloghitel havi rendes törlesztése céljából hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat?
12. A jelzáloghitel előtörlesztése vagy végtörlesztése esetén hogy működik majd a pénztárból történő kifizetés?
13. Honnan tudhatom meg, hogy mekkora összeg áll rendelkezésemre?
14. Az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is beleérthető a felhasználási körbe?
15. Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?
16. Mi szükséges a kifizetéshez?
17. A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?
18. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
19. Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
20. Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?
21. Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?
22. Ki dönt a kifizetésről?
23. Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?
24. Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?
25. Amennyiben nem a teljes megtakarított összeg kerül felvételre, milyen sorrendben történik a tőke és hozam felhasználása?
26. Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?

1. A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?

A pénztári egyéni megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje lehet egyrészt a pénztártag maga, továbbá a pénztártag házastársa, illetve gyermeke vagy gyermekei. A megtakarítás felhasználását igazoló dokumentumon tehát a pénztártag neve helyett annak családtagjainak neve is szerepelhet.

2. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?

Igen. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat a jogszabály módosításának értelmében felhasználhatják önerőből történő – hitelfelvétel nélküli – ingatlan vásárlására is, azaz az ingatlan vételár fennmaradó részének a kiegészítéséhez. Az adásvételi szerződés bemutatásával a felhasználás történhet elő- és utófinanszírozással. Előfinanszírozás esetén az eladó számlájára utalandó a vételár fennmaradó része, utófinanszírozásnál pedig a vevő kapja meg az igényelt összeget.

3. Az ingatlan tulajdonrész mértékének minimuma meghatározásra kerül lakásvásárlás esetén?

Nem. A jogalkotói szándék szerint nem került minimum mérték meghatározásra a tulajdonrészt illetően.

4. Telekvásárlásra felhasználható-e a magtakarított összeg?

Igen, ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a lakás- vagy házvásárlásra.

5. Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre, vagy bővítésre is?

Igen. A jogszabály módosításának célja az otthonteremtés támogatása, így a megtakarítás felhasználhatósága kiterjed az ingatlan építésére és bővítésére. A megtakarítás felhasználása a kifizetett összeget igazoló számlák maximum 3 alkalommal, tömbösítve történő benyújtását követően utófinanszírozással történhet.

6. Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?

Felújítás során minden esetben utólagos finanszírozás történik, tehát a pénztártag minden esetben előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően a jogszabályban szereplő határidőig (beadást követő 60 nap) utólag kifizeti a költségeket. A pénztártag összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatja be a már számlával igazolható költségeinek az elszámolását.

7. Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?

A korszerűsítésre, vagy felújításra vonatkozó lehetőségek felsorolása a jogszabályban kibővült, számos felhasználási lehetőség szerepel már benne. Ezek külső és belső felújítási-, korszerűsítési-, és bővítési lehetőségekre egyaránt vonatkoznak. Így például a szaniterek beszerzésétől a burkolóanyagon át az építő-alapanyagon keresztül a kerítéselemekig minden érthető alattuk. Az ezekről készült számlák összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatók be.

8. Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?

Nem. A jogszabály a lehetőség egyszerűbbé tétele érdekében nem ír elő ilyen feltételt a felhasználás kifizetéséhez.

9. A lakáshitel mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is fel lehet használni a megtakarítást?

A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett észrevételekre tekintettel a megtakarításokat minden olyan hitel törlesztésére, elő- és végtörlesztésére is fel lehet majd használni, melynek lakás a fedezete, tehát a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. A lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére, elő- és végtörlesztésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak (a továbbiakban összefoglalóan jelzáloghitelek). Új hitelfelvétel esetén a megtakarítás önrészként történő beszámítására viszont kizárólag a lakáshitelek esetében van lehetőség.

10. Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást jelzáloghitel-törlesztésre?

A megtakarítás összege felhasználható rendes (havi) törlesztésre, elő- és végtörlesztésre is.

11. A jelzáloghitel havi rendes törlesztése céljából hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat?

2025 során megvalósuló jelzáloghitel-törlesztések finanszírozására lehet felhasználni a megtakarításokat utófinanszírozással. Az igényléshez be kell nyújtani a már megtörlesztett összegeket igazoló banki számlakivonatokat, maximum 3 alkalommal tömbösített formában. Természetesen, ha valaki akarja, akkor benyújthatja az egész évi törlesztéseket igazoló számlakivonatokat, és az alapján igényelheti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás saját bankszámlára történő átutalását.

12. A jelzáloghitel előtörlesztése vagy végtörlesztése esetén hogy működik majd a pénztárból történő kifizetés?

Előfinanszírozás esetén az elő- illetve végtörlesztést a pénztár közvetlenül utalja a hitelnyújtó bank számlájára, csökkentve ezáltal az adminisztrációt és elkerülve a megelőlegezés terhét a pénztártag számára. Ebben az esetben igazolni kell a hitelszerződésben megkövetelt feltételeknek való megfelelést az elő- vagy végtörlesztés szempontjából. Emellett az ügyfél utófinanszírozás címén is kérheti a kifizetést, ebben az esetben az ügyfél kapja meg a pénztártól az összeget, ehhez a törlesztést igazoló bankszámlakivonatra, valamint a hitelszerződés bemutatására van szükség.

13. Honnan tudhatom meg, hogy mekkora összeg áll rendelkezésemre?

A pénztárak 2024. december 31-ig első ízben, 2025. március 31-ig második alkalommal tájékoztatják ügyfeleiket a rendelkezésre álló összegről és a felhasználáshoz kapcsolódó gyakorlati tudnivalókról.

14. Az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is beleérthető a felhasználási körbe?

Igen, a társadalmi egyeztetés során beillesztésre került a lakáscélú munkáltatói kölcsönök kiváltásának lehetősége is a felhasználás lehetőségeinek körébe.

15. Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?

Igen. Nem tartalmaz erre vonatkozó megkötést a jogszabály. Például a Csok Plusz lakáscélú hitel, ezért annak törlesztéséhez is felhasználható a megtakarítás.

16. Mi szükséges a kifizetéshez?

Önerőből történő ingatlan- vagy telekvásárlás, vagy a vételár kiegészítéséhez való felhasználás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani.

A kifizetéshez otthonfelújítás, bővítés, vagy építés esetén szükséges a munkálatokat vagy beszerzéseket igazoló számlák benyújtása legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.

Jelzáloghitel rendes (havi), elő- vagy végtörlesztése, illetve munkáltatói kölcsön törlesztése esetén a hitelszerződést szükséges benyújtani. Az előfinanszírozott elő- és végtörlesztés esetén továbbá az ez irányú banki igazolást kell benyújtani. Utófinanszírozás során a jelzáloghitel aktuális törlesztésekor pedig az átutalást igazoló számlakivonatot is szükséges a pénztár felé eljuttatni, legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.

17. A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?

2025. január 1-jétől.

18. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?

A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e. A pénztár kifizetésére vonatkozó határidő az előírt feltételek teljesülését követően 60 nap. Az előbbieknek megfelelően tehát az utolsó kifizetés határideje 2026. március 1-je.

19. Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?

A megtakarítás felhasznált összege szja és szocho mentes, ugyanakkor ennek szabályozása nem az önkéntes pénztári törvény hatálya alá tartozik. Az adószabályokat érintő vonatkozó változásokat a kormány beilleszti a megfelelő jogszabály módosításába.

20. Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?

Nem, a megtakarítás felhasználását nem szükséges az egyénnek az adóbevallásában szerepeltetnie.

21. Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?

A pénztártag legfeljebb három alkalommal, a számláit összegyűjtve, tömbösítve nyújthatja be igényét költségeinek elszámolására az egyéni számláján lévő megtakarítása, legfeljebb a 2024. szeptember 30-i egyenlegének erejéig.

22. Ki dönt a kifizetésről?

A felhasználás kifizetéséről kizárólag az adott önkéntes nyugdíjpénztár dönt a feltételek teljesülésének elbírálását követően.

23. Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?

A felhasználás jogszerűségét a pénztár ellenőrzi. A jogszabály alapján a Magyar Államkincstárnak is joga van az ellenőrzéshez, ez azonban nem feltétele a felhasználás kifizetésének.

24. Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?

Jogalkotói szándék szerint nem kerül felső határ beillesztésre a felhasználás összegére vonatkozóan.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy legfeljebb az egyéni számla 2024. szeptember 30-i egyenlege szerinti összeg használható fel a megtakarításból. Amennyiben ennél kisebb a felhasználás időpontjában a megtakarítás összege, úgy az az összeg használható fel.

25. Amennyiben nem a teljes megtakarított összeg kerül felvételre, milyen sorrendben történik a tőke és hozam felhasználása?

Először a tőke terhére kerül elszámolásra a felhasználni tervezett összeg, majd ezt követően kerül sor a hozamra. A tőke esetében a legutoljára a számlára került összeg kerül levonásra. Ezzel biztosítható, hogy az általános tőke- és hozamkivételi szabályok ne sérüljenek.

26. Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden pénztártag számára 2024. december 31-ig, valamint 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az egyén felhasználható pénztári egyenlegét (legfeljebb a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg), valamint felhívja a figyelmet a szabályokra és a gyakorlati tudnivalókra is. Az erre vonatkozó rendelkezés a társadalmi egyeztetést követően kerül be a jogszabályba.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a következő 74. §-sa alapján:

(1) A 10. § (2) bekezdésétől és a 47. § (1) eltérően a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig a következő szolgáltatásokat is nyújtja:

• a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélúmunkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
• b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
• c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház főrendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogijelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás)korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
• d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építésitelek megvásárlásának támogatása.

(2) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik. A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.

(3) A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár

• a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy
• b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át.

(4) Lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a munkáltatói kölcsönszerződést lebonyolító által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján a nyugdíjpénztár a munkáltatói kölcsönszerződésben meghatározott számlára utalja át.

(5) Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:

• 1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• 2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• 3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• 4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• 5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
• 6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• 7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• 8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
• 9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• 10. belső tér felújítása, ideértve
  • a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
  • b) a galériaépítést,
  • c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
  • d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
  • e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
  • f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  • g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
• 11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• 12. kerítés építése,
• 13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• 14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• 15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
• 16. télikert kialakítása,
• 17. akadálymentesítési munka;
• 18. alapozási szerkezet megerősítése,
• 19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
• 20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• 21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
• 22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
• 23. építőanyag beszerzése.

(6) Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként

• a) a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló,
• b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve
• c) a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.

(7) A lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, illetve a lakás vagy az építési telek megvásárlásának támogatását a nyugdíjpénztár a hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve az ingatlanadásvételi szerződésben foglaltak alapján fizeti meg.

(8) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé szükséges elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.

(9) A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet. . Jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatása legkorábban a 2025. január 1-jét követően esedékes törlesztési kötelezettségre vonatkozhat.

(10) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást támogatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.

(11) A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy az (5) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít.

(12) A nyugdíjpénztár 2024. december 31-ig és 2025. március 31-ig tájékoztatást ad a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegéről, amely tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét az e §-ban foglalt szabályok gyakorlati tudnivalóira.

(13) A nyugdíjpénztár havonta – a hónap utolsó napjának elszámolásával egyidejűleg – elektronikus úton személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére az egyéni nyugdíjszámláról az e § alapján felhasználási célonként felvett összesített összegekről, valamint a felvételek darabszámáról.”

8. §
Az Öpt. 78. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a 74. § (12) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Vonatkozó jogszabályi hivatkozások

• Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (74. §)