Nyomtatvány lakáscélú kifizetés igényléséhez

Gyakori kérdések a lakáscélú felhasználással kapcsolatban

1. Ingatlan vásárlásnál milyen dátumúnak kell lennie az adásvételi szerződésnek és a fizetésnek?

A szerződések keltezését nem vizsgáljuk, viszont a teljesítésnek 2025.01.01. időpontot követőnek kell lennie, vagyis kizárólag a 2025. évben történt teljesítések fogadhatóak el mind elő, mind utófinanszírozás esetén.

2. Milyen adatoknak kell szerepelnie a benyújtott számlán, és kinek a nevére szóljon?

Az Áfa tv. 169. §-a határozza meg, hogy mi a számla kötelező kelléksora:
A számla kötelező adattartalma: kelte, sorszáma, kiállító adószáma, vevő adószáma, vevő neve és ÁLLANDÓ lakcíme, termék megnevezése, szolgáltatás megnevezése, a teljesítés dátuma, ha az eltér a számla keltétől, mennyisége, egységára, az adó alapja, az adó mértéke, az adó összege, adómentesség esetén a megfelelő hivatkozás (alanyi mentes, tárgyi mentes, fordított adózás, stb.)

A számlát mindig annak a nevére és állandó lakcímére állítsák ki, akinek a jogán igénybe veszik a lakáscélú kifizetést, vagyis a pénztártag, a házastárs, vagy a gyermek nevére.

3. Hogyan kell beküldeni a dokumentumokat?

A kifizetési kérelem az igénylő és két tanú kitöltött adataival és kézi aláírásával ellátva postai úton juttatható el (posta címünk: Budapest 1853), vagy benyújtható központi személyes ügyfélszolgálatunkon (1051 Budapest, József nádor tér 5-6. IV. emelet). Megértést kérünk amiatt, hogy a lakáscélú kifizetési igény UniCredit bankfiókban nem benyújtható.

Amennyiben rendelkezik magánszemélyek részére biztosított, EU eIDAS rendeletnek megfelelő, minősített elektronikus aláírással (pl. DÁP eAláírás, eszemelyi, e-Szignó stb.), akkor elektronikus aláírással a dokumentum online is eljuttatható az info@aranykornyp.hu e-mail címre, vagy az Online Pénztár felületen keresztül feltöltve. A minősített elektronikus aláírással ellátott igénybejelentőn nem szükséges 2 tanú adatainak megadása és kézi aláírása.

Tájékoztatjuk, hogy 2025.01.01. napjától kezdődően az AVDH-val hitelesített dokumentum a megváltozott jogszabályi előírások miatt nem fogadható el.

A mellékletként csatolandó dokumentumokból elegendő a másolat, és ezek akár online csatornán keresztül is benyújthatóak, pótolhatóak.

Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően előírt teljeskörű átvilágítása még nem történt meg, akkor az azonosításra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni: https://www.aranykornyp.hu/tagoknak/atvilagitas

4. Elfogadunk előlegszámlát?

Nem. A kifizetéshez kizárólag a teljesítést igazoló végszámla fogadható el.

A bank, hitel előtörlesztés esetén a törlesztési igazolásra 30 napos határidőt jelölt meg, a Pénztár pedig az előírások szerint 60 napon belül teljesíti a kifizetést. Ebben az esetben is teljesül a kifizetés? Mit kell egyeztetni a bankkal?

A kifizetést az előírásoknak megfelelően 60 napon belül teljesíti a Pénztár, a törlesztési határidőt nem vizsgálja. Kérjük, hogy a bankjával a 60 napos fizetési határidő figyelembevételével egyeztessen.

Fontos előzetesen egyeztetni azt is, hogy a bank mit kér feltüntetni az utalás közlemény rovatában. Kérjük, hogy ezt az igénybejelentőn jelöljék, hogy a teljesítés után gördülékenyebb lehessen bankjával az ügyintézés.

5. Mit jelent a számlák tömbösítve beküldése?

Minden kifizetési kérelemhez ki kell tölteni a lakáscélú kifizetési igénybejelentőt. Az év során maximum 3 ilyen igény nyújtható be, de egy igényhez akár több számla is csatolható. Amennyiben háromnál több számlának szeretné kérni a kifizetését, akkor a számlákat össze kell gyűjteni, és egy igénybejelentőhöz több számlát csatolni, vagyis tömbösítve beküldeni. A több számlás beküldés ellenőrzését és a Pénztár feldolgozását segíti, ha több számla esetén egy összesítőt is készít és beküld a benyújtó, hiszen így gyorsan átlátható, hogy az igényelt összeghez kapcsolódó minden számla csatolásra került.

6. A számlákkal kapcsolatban csak az anyag, vagy csak a munkadíj számolható el?

Amennyiben a számla az Öpt. 74 § -ában meghatározott lakáscélú terméket, anyagot, munkadíjat tartalmaz, akkor elszámolható.

7. Mobilház, faház, vásárlásra, felújításra használható -e az egyenleg?

Minden esetben az ingatlan-nyilvántartás szerinti besorolás az irányadó, vagyis csak lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan tekintetében vehető igénybe a lakáscélú kifizetés. Amennyiben az Ön ingatlana a földhivatali bejegyzés alapján teljesíti ezt a feltételt, igénylése jogszerű és kifizethető a szükséges dokumentumok benyújtása esetén (a tulajdoni lapot nem szükséges beküldeni).

8. Garázs építésére használható -e az egyenleg?

Amennyiben fix helyhez kötött, és ezáltal ingatlannak tekinthető, vagyis megfelel az alábbi kormányrendeletnek, akkor igen.

280/2024 (IX.30.) Kormányrendelet

„5. § 46. gépjárműtároló: egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség, vagy oldalról nyitott, fedett építmény vagy építményrész;

Gépjárműtároló

124. § (1) A gépjárműtároló helyiség csak önálló szellőzésű előtér vagy közlekedő közbeiktatásával kapcsolódhat az építmény huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségéhez. 

(2) A gépjárműtárolónak szilárd padozatúnak, közvetlen természetes szellőzésűnek, gépi szellőzés esetén a levegőnél nehezebb égéstermék tető fölé elvezetését biztosító megoldásúnak kell lennie.

(3) Gépjárműtárolóban a padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet.

(4) A gépjárműtárolót, annak bejáratát, szabad belmagasságát úgy kell kialakítani, hogy tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos be- és kiállását.

(5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy szabad terület legalább 2,80/5,50 méter nagyságú lehet. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 2. melléklet 11–13. ábrája szerinti megengedett méreteket és lejtéseket kell alkalmazni.”

9. Milyen költségek merülnek fel, és az miből kerül levonásra?

3000 Ft eljárási díj és az utalás tényleges költsége, ami a kérelemben meghatározott összegből kerül levonásra. Az adásvételi szerződésbe érdemes ezt is belefoglalni, hogy az ebből adódó különbözetet a vevő vállalja, rendezni.

Kérjük vegye figyelembe, hogy a hitelösszegen felül, a szerződésben, törlesztési igazolásban megjelenített banki költségeket a Pénztár nem térítheti meg a nyugdíjpénztári megtakarításból, csak magának a hitelnek összegét, tehát a költségekkel csökkentett összeg kerül utalásra.

(A nyugdíjpénztári kifizetéstől független egyéb költségek – pl. banki, ügyvédi - a pénztártagot terhelik.)

10. Mik az adásvételi szerződés tartalmi követelményei, kell -e földhivatali ellenjegyzés?

Nincsenek a nyugdíjpénztári felhasználással kapcsolatosan tartalmi előírások.

Nem szükséges a földhivatalnál érkeztetett adás-vételi szerződés, az ügyvéd által ellenjegyzett elegendő, és megfelelő abból is a másolat.

Az adásvételi szerződés helyett elfogadható a szerződésről készített közjegyzői okirat is.

11. Amennyiben egy ingatlannál több eladó van, akkor az több igénybejelentésnek számít?

Az alkalmakat a kifizetések száma alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően
- előfinanszírozás esetén, amikor két eladó részére (két külön számlaszámra) kéri a pénztártag az utalást, akkor két kérelmet kell benyújtania, és ezzel két alkalmat is kihasznál;
- utófinanszírozás esetén, amikor az eladók felé a pénztártag teljesíti a fizetést, és az általa megfizetett két vételárrészletet egyben kéri a saját számlájára kifizetni, csak egy kérelmet kell benyújtania, és ennek megfelelően ez esetben egy alkalmat használ csak el, azonban mindkét vételárrész megfizetéséről szükséges az utalási bizonylatot mellékelni az igényléséhez.

12. A társasház, amelyben lakom vásárolna, vagy újítana fel. Az engem terhelő részre felhasználható a nyugdíjpénztári megtakarítás?

Csak olyan számla fizethető ki, ami a pénztártag, vagy házastársa, gyermeke nevére szól, vagyis a társasházra kiállított számla nem.

13. Előtörlesztésnél is szükséges a banktól igazolás az előtörlesztésről?

Igen, az Öpt. 74. § (3) bekezdése alapján „A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár
a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy
b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át.”

A Pénztár így tud meggyőződni arról, hogy még fennálló tartozásról van szó. Az igazolás nem lehet 30 napnál régebbi.

14. Nyugdíjasként igénybe vehetem lakáscélra is a megtakarítást?

Legalább 10 éves tagság után nyugdíjasként is hozzáférhet a megtakarításához adómentesen a felhasználási igény jelölése nélkül is nyugdíjas kifizetési igénybejelentéssel, és évente akár az Ön által megjelölt – tehát a 2024.09.30-ai egyenlegtől független - részösszeget is kérhet. A nyugdíjasként igényelhető adómentes kifizetés teljesítési határideje 18 munkanap.  De természetesen lakáscélú kifizetést is igényelhet, ennek kifizetési határideje 60 nap. Mind a két határidő a kifizetés teljesítéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezésétől értendő.

Kérdések és válaszok (GYIK) az Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságával kapcsolatban a kormany.hu oldalról

1. A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?
2. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?
3. Az ingatlan tulajdonrész mértékének minimuma meghatározásra kerül lakásvásárlás esetén?
4. Telekvásárlásra felhasználható-e a magtakarított összeg?
5. Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre, vagy bővítésre is?
6. Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?
7. Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?
8. Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?
9. A lakáshitel mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is fel lehet használni a megtakarítást?
10. Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást jelzáloghitel-törlesztésre?
11. A jelzáloghitel havi rendes törlesztése céljából hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat?
12. A jelzáloghitel előtörlesztése vagy végtörlesztése esetén hogy működik majd a pénztárból történő kifizetés?
13. Honnan tudhatom meg, hogy mekkora összeg áll rendelkezésemre?
14. Az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is beleérthető a felhasználási körbe?
15. Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?
16. Mi szükséges a kifizetéshez?
17. A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?
18. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
19. Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
20. Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?
21. Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?
22. Ki dönt a kifizetésről?
23. Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?
24. Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?
25. Amennyiben nem a teljes megtakarított összeg kerül felvételre, milyen sorrendben történik a tőke és hozam felhasználása?
26. Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?

1. A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?

A pénztári egyéni megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje lehet egyrészt a pénztártag maga, továbbá a pénztártag házastársa, illetve gyermeke vagy gyermekei. A megtakarítás felhasználását igazoló dokumentumon tehát a pénztártag neve helyett annak családtagjainak neve is szerepelhet.

2. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?

Igen. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat a jogszabály módosításának értelmében felhasználhatják önerőből történő – hitelfelvétel nélküli – ingatlan vásárlására is, azaz az ingatlan vételár fennmaradó részének a kiegészítéséhez. Az adásvételi szerződés bemutatásával a felhasználás történhet elő- és utófinanszírozással. Előfinanszírozás esetén az eladó számlájára utalandó a vételár fennmaradó része, utófinanszírozásnál pedig a vevő kapja meg az igényelt összeget.

3. Az ingatlan tulajdonrész mértékének minimuma meghatározásra kerül lakásvásárlás esetén?

Nem. A jogalkotói szándék szerint nem került minimum mérték meghatározásra a tulajdonrészt illetően.

4. Telekvásárlásra felhasználható-e a magtakarított összeg?

Igen, ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a lakás- vagy házvásárlásra.

5. Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre, vagy bővítésre is?

Igen. A jogszabály módosításának célja az otthonteremtés támogatása, így a megtakarítás felhasználhatósága kiterjed az ingatlan építésére és bővítésére. A megtakarítás felhasználása a kifizetett összeget igazoló számlák maximum 3 alkalommal, tömbösítve történő benyújtását követően utófinanszírozással történhet.

6. Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?

Felújítás során minden esetben utólagos finanszírozás történik, tehát a pénztártag minden esetben előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően a jogszabályban szereplő határidőig (beadást követő 60 nap) utólag kifizeti a költségeket. A pénztártag összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatja be a már számlával igazolható költségeinek az elszámolását.

7. Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?

A korszerűsítésre, vagy felújításra vonatkozó lehetőségek felsorolása a jogszabályban kibővült, számos felhasználási lehetőség szerepel már benne. Ezek külső és belső felújítási-, korszerűsítési-, és bővítési lehetőségekre egyaránt vonatkoznak. Így például a szaniterek beszerzésétől a burkolóanyagon át az építő-alapanyagon keresztül a kerítéselemekig minden érthető alattuk. Az ezekről készült számlák összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatók be.

8. Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?

Nem. A jogszabály a lehetőség egyszerűbbé tétele érdekében nem ír elő ilyen feltételt a felhasználás kifizetéséhez.

9. A lakáshitel mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is fel lehet használni a megtakarítást?

A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett észrevételekre tekintettel a megtakarításokat minden olyan hitel törlesztésére, elő- és végtörlesztésére is fel lehet majd használni, melynek lakás a fedezete, tehát a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. A lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére, elő- és végtörlesztésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak (a továbbiakban összefoglalóan jelzáloghitelek). Új hitelfelvétel esetén a megtakarítás önrészként történő beszámítására viszont kizárólag a lakáshitelek esetében van lehetőség.

10. Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást jelzáloghitel-törlesztésre?

A megtakarítás összege felhasználható rendes (havi) törlesztésre, elő- és végtörlesztésre is.

11. A jelzáloghitel havi rendes törlesztése céljából hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat?

2025 során megvalósuló jelzáloghitel-törlesztések finanszírozására lehet felhasználni a megtakarításokat utófinanszírozással. Az igényléshez be kell nyújtani a már megtörlesztett összegeket igazoló banki számlakivonatokat, maximum 3 alkalommal tömbösített formában. Természetesen, ha valaki akarja, akkor benyújthatja az egész évi törlesztéseket igazoló számlakivonatokat, és az alapján igényelheti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás saját bankszámlára történő átutalását.

12. A jelzáloghitel előtörlesztése vagy végtörlesztése esetén hogy működik majd a pénztárból történő kifizetés?

Előfinanszírozás esetén az elő- illetve végtörlesztést a pénztár közvetlenül utalja a hitelnyújtó bank számlájára, csökkentve ezáltal az adminisztrációt és elkerülve a megelőlegezés terhét a pénztártag számára. Ebben az esetben igazolni kell a hitelszerződésben megkövetelt feltételeknek való megfelelést az elő- vagy végtörlesztés szempontjából. Emellett az ügyfél utófinanszírozás címén is kérheti a kifizetést, ebben az esetben az ügyfél kapja meg a pénztártól az összeget, ehhez a törlesztést igazoló bankszámlakivonatra, valamint a hitelszerződés bemutatására van szükség.

13. Honnan tudhatom meg, hogy mekkora összeg áll rendelkezésemre?

A pénztárak 2024. december 31-ig első ízben, 2025. március 31-ig második alkalommal tájékoztatják ügyfeleiket a rendelkezésre álló összegről és a felhasználáshoz kapcsolódó gyakorlati tudnivalókról.

14. Az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is beleérthető a felhasználási körbe?

Igen, a társadalmi egyeztetés során beillesztésre került a lakáscélú munkáltatói kölcsönök kiváltásának lehetősége is a felhasználás lehetőségeinek körébe.

15. Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?

Igen. Nem tartalmaz erre vonatkozó megkötést a jogszabály. Például a Csok Plusz lakáscélú hitel, ezért annak törlesztéséhez is felhasználható a megtakarítás.

16. Mi szükséges a kifizetéshez?

Önerőből történő ingatlan- vagy telekvásárlás, vagy a vételár kiegészítéséhez való felhasználás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani.

A kifizetéshez otthonfelújítás, bővítés, vagy építés esetén szükséges a munkálatokat vagy beszerzéseket igazoló számlák benyújtása legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.

Jelzáloghitel rendes (havi), elő- vagy végtörlesztése, illetve munkáltatói kölcsön törlesztése esetén a hitelszerződést szükséges benyújtani. Az előfinanszírozott elő- és végtörlesztés esetén továbbá az ez irányú banki igazolást kell benyújtani. Utófinanszírozás során a jelzáloghitel aktuális törlesztésekor pedig az átutalást igazoló számlakivonatot is szükséges a pénztár felé eljuttatni, legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.

17. A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?

2025. január 1-jétől.

18. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?

A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e. A pénztár kifizetésére vonatkozó határidő az előírt feltételek teljesülését követően 60 nap. Az előbbieknek megfelelően tehát az utolsó kifizetés határideje 2026. március 1-je.

19. Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?

A megtakarítás felhasznált összege szja és szocho mentes, ugyanakkor ennek szabályozása nem az önkéntes pénztári törvény hatálya alá tartozik. Az adószabályokat érintő vonatkozó változásokat a kormány beilleszti a megfelelő jogszabály módosításába.

20. Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?

Nem, a megtakarítás felhasználását nem szükséges az egyénnek az adóbevallásában szerepeltetnie.

21. Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?

A pénztártag legfeljebb három alkalommal, a számláit összegyűjtve, tömbösítve nyújthatja be igényét költségeinek elszámolására az egyéni számláján lévő megtakarítása, legfeljebb a 2024. szeptember 30-i egyenlegének erejéig.

22. Ki dönt a kifizetésről?

A felhasználás kifizetéséről kizárólag az adott önkéntes nyugdíjpénztár dönt a feltételek teljesülésének elbírálását követően.

23. Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?

A felhasználás jogszerűségét a pénztár ellenőrzi. A jogszabály alapján a Magyar Államkincstárnak is joga van az ellenőrzéshez, ez azonban nem feltétele a felhasználás kifizetésének.

24. Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?

Jogalkotói szándék szerint nem kerül felső határ beillesztésre a felhasználás összegére vonatkozóan.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy legfeljebb az egyéni számla 2024. szeptember 30-i egyenlege szerinti összeg használható fel a megtakarításból. Amennyiben ennél kisebb a felhasználás időpontjában a megtakarítás összege, úgy az az összeg használható fel.

25. Amennyiben nem a teljes megtakarított összeg kerül felvételre, milyen sorrendben történik a tőke és hozam felhasználása?

Először a tőke terhére kerül elszámolásra a felhasználni tervezett összeg, majd ezt követően kerül sor a hozamra. A tőke esetében a legutoljára a számlára került összeg kerül levonásra. Ezzel biztosítható, hogy az általános tőke- és hozamkivételi szabályok ne sérüljenek.

26. Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden pénztártag számára 2024. december 31-ig, valamint 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az egyén felhasználható pénztári egyenlegét (legfeljebb a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg), valamint felhívja a figyelmet a szabályokra és a gyakorlati tudnivalókra is. Az erre vonatkozó rendelkezés a társadalmi egyeztetést követően kerül be a jogszabályba.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a következő 74. §-sa alapján:

(1) A 10. § (2) bekezdésétől és a 47. § (1) bekezdésétől eltérően a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig a következő szolgáltatásokat is nyújtja:

a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,

b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,

c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,

d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának, továbbá a lakás építésének támogatása.

(2) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll vagy a hitelszerződés a tulajdonjog megszerzésére vonatkozik. A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása, továbbá lakás építésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan-adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.

(3) A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár

a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy

b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át.

(4) Lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a munkáltatói kölcsönszerződést lebonyolító által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján a nyugdíjpénztár a munkáltatói kölcsönszerződésben meghatározott számlára utalja át.

(5) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének és építésének támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:

1. víz-, csatorna-, elektromos, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,

2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,

6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,

7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,

8. klímaberendezés beépítése, cseréje,

9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,

10. belső tér felújítása, ideértve

a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,

b) a galériaépítést,

c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,

d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,

e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,

f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,

g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,

11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,

12. kerítés építése,

13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,

14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,

15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,

16. télikert kialakítása,

17. akadálymentesítési munka;

18. alapozási szerkezet megerősítése,

19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,

20. használati melegvíz-rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje,

22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje, valamint

23. építőanyag beszerzése.

(6) Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként

a) a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve

c) a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el azzal, hogy a számla, illetve a vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem használható fel.

(7) A lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, illetve a lakás vagy az építési telek megvásárlásának támogatását a nyugdíjpénztár a hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve az ingatlan-adásvételi szerződésben foglaltak alapján fizeti meg.

(8) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé szükséges elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.

(9) A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet. Jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatása legkorábban a 2025. január 1-jét követően esedékes törlesztési kötelezettségre vonatkozhat.

(10) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a szükséges dokumentumok benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.

(11) A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy a (6) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít.

(12) A nyugdíjpénztár 2024. december 31-ig és 2025. március 31-ig tájékoztatást ad a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegéről, amely tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét az e §-ban foglalt szabályok gyakorlati tudnivalóira.

(13) A nyugdíjpénztár havonta – a hónap utolsó napjának elszámolásával egyidejűleg – elektronikus úton személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére az egyéni nyugdíjszámláról az e § alapján felhasználási célonként felvett összesített összegekről, valamint a felvételek darabszámáról.

8. §
Az Öpt. 78. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a 74. § (12) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Vonatkozó jogszabályi hivatkozások

• Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (74. §)