Befektetési környezet 2023-ban

Pénzügyi és gazdasági szempontból a 2023 kiegyensúlyozottabb év volt, mint az azt megelőző, mert bár a geopolitikai konfliktusok érdemben nem enyhültek, az energiaárak stabilizálódása mellett a magas inflációs környezetből sikerült kilépni. Mindezek mellett a gazdasági növekedés globálisan – az Egyesült Államok erős eredményeivel együtt is – visszafogott volt a mögöttünk álló évben. Ennek eredményeként a tőkepiacokat erőteljesen befolyásolta az a várakozás, hogy a vezető jegybankok megállnak a kamatemelésekkel, a monetáris szigorítás ezt követően az ellenkező irányba fordul, támogatva a különböző befektetési eszközök értékeltségét is. A várakozások részben igazolódtak is, a kamatemelések ősszel megálltak az amerikai FED és Európai Központi Bank részéről, míg itthon a Magyar Nemzeti Bank a kétszámjegyű kamatszint csökkentésébe kezdett.

Az évre jellemző erőteljes befektetői optimizmus megteremtette annak lehetőséget, hogy - többszörösen ledolgozva a megelőző évi visszaesést - kiemelkedő hozamokat érhessenek el a Pénztár portfóliói.  A legtöbb hazai, régiós és nemzetközi kötvény- és részvénypiaci eszközosztály kétszámjegyű eredményeket ért el, közülük is kiemelkedett a magyar állampapír-, illetve a hazai és régiós részvénypiac teljesítménye. A fejlett piaci részvények - dollárban mért - 20% fölötti hozamát a forint árfolyamának erősödése mérsékelte, míg a fejlődő részvénypiaci index – elsősorban a kínai gazdaság gyengélkedése miatt – lemaradt a többi eszközosztálytól. A pénztár vagyonkezelőinek hozzáadott értéke is összességében pozitív volt 2023-ban is.

2023 ismét igazolta, hogy a kedvezőtlen tőzsdei időszakokat - rendszerint már rövidebb távon is – fellendülés követi, és a nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távon továbbra is érdemi hozamtöbblet lehetőségével bírnak, ezért pénzügyi döntéseinket ezen hosszú távú eredmények alapján érdemes meghozni.

Hozameredményeink

Árfolyamok

Hogyan lehet az állampapírokból álló portfóliónak negatív hozama?

A fix kamatozású kötvények árfolyama a hozamelvárások emelkedése esetén csökken, az alábbiakban ennek a látszólagos ellentmondásnak a megértését igyekszünk segíteni konkrét számpéldán keresztül bemutatva. Fontos, hogy a leírtak csak az intézményi befektetők (amilyen a nyugdíjpénztár is) által vásárolható állampapírokra igazak, a lakosságnak szántakra nem, mivel azok visszavásárlási árát nem a piaci kereslet-kínálat, hanem az Államadósságkezelő Központ vagy az adott bank, illetve befektetési szolgáltató határozza meg.

A jórészt állampapírokból álló portfóliók esetében természetesnek tűnik, hogy a portfóliónak csak pozitív hozama lehet, hiszen azok az állampapírok, amelyek a portfóliót alkotják, szintén pozitív hozamígérettel rendelkeznek. A valóság azonban az, hogy egy állampapír is mutathat árfolyamveszteséget, és ugyanígy egy állampapírokból álló portfólión is lehet – időszakosan - negatív az elért hozam.

Nézzünk erre egy példát. Ha ma vásárolok egy 10.000 Ft értékű egyéves lejáratú államkötvényt, amely fix 3%-os kamatot hirdet, akkor egy év múlva, lejáratkor megkapom a 3% kamatot és a befektetett tőkét. Ezzel, a futamidőt kiváró befektetési magatartással ténylegesen pozitív hozamot realizálunk.

Mi történik azonban akkor, ha fél év után – a futamidő lejárata előtt - valamilyen oknál fogva szükségem lesz a befektetett pénzemre, és el akarom adni a megvett állampapírt. Ekkor az árat, amiért azt el tudom adni, az elmúlt időszak gazdasági/pénzügyi folyamatainak változása és mindenkori aktuális tőkepiaci körülmények határozzák meg.

Ha a tőkepiacokon az eltelt fél évben nem volt változás, - például az MNB sem módosított az alapkamaton, és a befektetők hozamvárakozásai sem változtak - akkor olyan áron tudom eladni az államkötvényt, amilyen áron vettem (a felhalmozott kamattal növelve), így a nyereség az éves 3%-os kamat időarányos része lesz, azaz 10.150 Ft-ot kapok.

A kamatok és a hozamvárakozások azonban ritkán állandóak. Ha az MNB az elmúlt fél évben emelte a kamatot, és a hozamvárakozások ennek megfelelően nőttek például 4%-ra, akkor senki nem fogja tőlem a féléves 10.000 Ft-os állampapíromat 10.150 Ft-ért (10.000 Ft + 150 Ft féléves felhalmozott kamat) megvenni, amin aztán éves 3%-os hozamot tud elérni, hiszen a piacon már 4%-os állampapírpiaci hozam az elvárás, ilyen termékeket lehet venni. Így csak akkor tudom eladni az állampapíromat, ha olyan szintre csökkentem az árát, ami a vevőnek megéri, mert így már meglesz a várt 4%-os hozama a fix 3%-os kamatkifizetéssel együtt.

Egy év múlva, lejáratkor a kötvény 10.300 forintot ér majd (10.000 Ft tőke+ 300 Ft kamat a fix éves 3% alapján). Jelenleg „félidőben” a felhalmozott kamat 150 forint, az eladási ár így az az árfolyam lesz, ami a hátralévő fél év alatt az időközben 4%-ra növekedett piaci hozammal (illetve annak féléves részével, a 2%-kal) „meghozza” a 10.300 forintos árat. Képlettel kiszámolva: 10.300 / 1,02 = 10.098 Ft, azaz a 10.098 Ft befektetés a vevőnek fél év múlva a várt éves 4%-os kamattal 10.300 Ft-ra növekszik.

Így ennél a példánál maradva fél év múlva az államkötvényemet csak 10.098 Ft-ért tudom eladni a 10.150 Ft helyett, tehát 52 Ft-tal kevesebbért.

Mivel a Pénztár a Befektetési Politikának megfelelően alakítja ki a portfóliókat és az egyes értékpapírok lejárata sem tud értelemszerűen igazodni a tagi kifizetési igényekhez, a Pénztár teljes állampapír-állománya ki van téve ennek a jelenségnek. Ráadásul a Pénztár értékpapírjait naponta kell értékelni az aktuálisan elérhető piaci áron, tehát a növekvő hozamelvárások miatt akár naponta csökkenhetnek az árfolyamok.

Ugyanez természetesen az ellenkező irányban is pontosan ugyanilyen módon működik, tehát a hozamvárakozások csökkenése árfolyamemelkedést okoz a portfólióban, ahogyan a hozamvárakozások növekedése a fenti példában bemutatottak szerint árfolyamcsökkenést eredményez. 
A hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása annál nagyobb, minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje, hiszen hosszabb ideig érhetik a fenti hatások, mind a két irányban. A fenti egyszerűsített példánkban a hátralévő futamidő fél év volt, a kamatváltozás mértéke 1 %, így veszteségünk mértéke 0,5%. Ha a hátralévő futamidő két év lett volna, akkor 1%-os kamatemelés már közel 2%-os veszteséget okozott volna.

Mire érdemes figyelni az esetlegesen turbulens, árfolyamcsökkenést mutató időszakokban?

• Egy adott időszakra kimutatott hozameredmény csak portfóliómódosítással, kifizetés igénylésével, vagy pénztári átlépéssel kerülhet realizálásra azáltal, hogy ténylegesen a tranzakció fordulónapjának árfolyamával kivonásra került a megtakarítás. Így egy ilyen időszakban elveszítjük az aktuális portfólió meglévő hozampotenciálját, pozitív irányú korrekciójának lehetőségét, ami pl. a kötvények lejáratig, vagy a részvények hosszabb távú tartásával érhető el.
• Az alacsonyabb árfolyam viszont optimális beszállási pont lehet a megtakarítás növelésére. 

MEGFONTOLANDÓ: Válságok, átmeneti visszaesések esetén célszerű mérlegelni döntéshozatal előtt, hogy az egyes lépések milyen következményekkel járhatnak.  

• Magasabb kockázatú portfólióból való váltás esetén ilyenkor egyrészt az árfolyamcsökkenés azonnal realizált veszteséggé válik, másrészt egy alacsony kockázatú portfólióban elvész annak a lehetősége, hogy a piacokon törvényszerűen bekövetkező árfolyamemelkedés kompenzálja az elszenvedett elméleti veszteséget.

A magasabb kockázatú portfólióban való maradás viszont akár további árfolyamveszteséget is hozhat a kiváltó okok esetleges további fokozódásának hatására, és akár hosszabb időbe is beletelhet a piacok, árfolyamok magára találása.

A Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának írása, a jelenlegi kedvezőtlen hozamkörnyezettel kapcsolatban>>