Frissítve: 2023.09.25.

Mi történt 2021-2022-ben az állampapírok piacán, és hogyan hatott ez a pénztár portfólióinak árfolyamára?

2021-2022 során az előző témában kifejtett folyamat játszódott le az állampapírpiacokon, nem csak Magyarországon. Az infláció hirtelen, az általános várakozásoknál nagyobb mértékben megemelkedett. Ez főként a Covid-járvány enyhülésének eredménye volt 2021-ben: az árak emelkedése a gyors gazdasági kilábalás hatására erősödött, amelynek üteme meglepetésként érte nem csak a befektetőket, hanem a világ összes jegybankját is. A kialakult magas inflációs környezet messze felülmúlta a jegybankok előrejelzéseit. A gazdasági kilábalás megindulása és a felhalmozott megtakarítások keresletet generáló hatásaként a világban mindenhol erőteljesen elkezdtek emelkedni 2021-ben az inflációs mutatók, mely folyamatok 2022-ben tovább erősödtek globálisan és hazánkban is.

Válaszként az infláció fékezése és a forint árfolyamának megtámasztása érdekében a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emelte a jegybanki kamatokat (már 2021-től kezdve), ezáltal az intézmények által megvásárolt állampapírok árfolyama csökkent. A magyar kamatemelés régiós viszonylatban is kiemelkedő volt. A kamatemelési ciklus az orosz-ukrán háború kitörését követően, az infláció további emelkedésével és az általános befektetői kockázatkerüléssel párhuzamosan tovább folytatódott 2022-ben. Az alapkamat a kétszámjegyű tartományba került (év végén 13%), a hazai állampapírok értékeltsége tovább csökkent, elvárt hozamuk szintén elérte – a rövidebb lejáratok esetében jelentősen meg is haladta – a 10%-os értéket.

Az állampapírok árfolyamcsökkenése változó mértékben érintette a portfóliókat a 2021-2022-es időszak során Azokban a portfóliókban, amelyek csak ilyen eszközt tartalmaztak, az árfolyamcsökkenés időszakosan jelentősebb volt, míg azokban a portfóliókban, amelyek részvényeket is tartalmaztak, ott a (főként külföldi) részvények relatíve jobb forintban kifejezett teljesítménye változó mértékben ellensúlyozni tudta az állampapírok okozta árfolyamcsökkenést. 2022 végére, a hazai állampapír-piaci hozamok utolsó negyedévben látott csökkenése és a forint árfolyamának erősödése következtében ezek a hatások kiegyenlítettebbé váltak.

Pozitív fejlemény, hogy a kötvények hozamemelkedés után kialakult magasabb jövőbeni hozama kompenzál az elkövetkező években. Egy példával érzékeltetve: a 10 éves magyar állampapír hozama a korábbi 2,5% helyett 2021 végén 4,5%, 2022 végén 8-9% körül volt, azaz – a hozamvárakozások változatlansága esetén - ekkora hozamot érhet el a befektető a kötvények tartásával évről évre, illetve éves szinten ennyi hozamot realizálhatunk az állampapír lejáratig történő tartásával. Amennyiben tehát a kamatok nem emelkednek lényegesen tovább a jövőben (jelenleg ez a piaci várakozás, illetve, hogy az infláció lassan, de csökkenésnek indulhat), akkor a kötvény típusú instrumentumok kompenzálni tudják a 2021-2022. évben az ezen az eszközosztályon kimutatott negatív irányú korrekciót.

Az alábbi grafikonok a portfóliókat alkotó fő értékpapírok (állampapírok, részvények) teljesítményének mérésére használt piaci referenciahozamok 2021-2022 évi teljesítményét mutatják. Jól látható, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok referenciahozamai (HMAX: 3 év felett, MAX: 1 év felett) jelentős veszteséget mutatnak, a rövidtávú állampapírok esetében az RMAX (3 hónap és 1 év között) teljesítménye kismértékben negatív, míg a ZMAX-é (3 hónapnál rövidebb) hasonlóan kismértékben pozitív.

A részvényindexek 2021-ben kiemelkedő teljesítményt értek el, míg a 2022-es évben a kötvényekhez a hasonlóan csökkentek az árfolyamok. Az egyes régiók (Magyarország:

BUX, Kelet-Közép-Európa: CETOP, Európa: Eurostoxx, Észak-Amerika: S&P 500, fejlődő országok: MSCI EM, globális: MSCI World) között viszont jelentős különbségek voltak.

A 2022-es eseményekkel kapcsolatos gyakori kérdések

Hogyan befolyásolta az ukrán-orosz helyzet megtakarításaink értékét? Mi történt a háború kitörése óta?

A februárban kitört orosz-ukrán háború, mint sajnálatos módon minden ilyen jellegű esemény, negatívan befolyásolta az eszközárakat mindenhol a világban. Különösen érzékenyen reagáltak a háború megindulására a kelet-közép-európai országok eszközei, mind a részvénypiacok, mind a kötvénypiacok.

A háború kitörésekor óriási volt a bizonytalanság, és nehéznek is tűnt találgatásokba bocsátkozni a lehetséges kimeneteleket illetően. A historikus tapasztalatok alapján vagyonkezelőink egyöntetű szakmai véleménye volt, hogy amennyiben az események regionális katonai konfliktusra korlátozódnak, arra csak rövidtávon reagálnak érdemben a tőzsdék. A regionális katonai konfliktus okozta geopolitikai sokkok általában csak kisebb korrekciót okoztak korábban a főbb részvénypiaci indexeknél, 3-6 hónapos időtávon már „kinövik” a sokkot a főbb indexek.

A konfliktus immáron egy éve tart, és annak végét, illetve lefolyását is bizonytalanság övezi. A befektetési eszközök árfolyamalakulását nyomon követve az állapítható meg, hogy a 2022. év eleji sokkhatáson a tőkepiacok talán túlvannak, és a háború közvetett hatásai és az összetett gazdasági következményei befolyásolják az árfolyamok mozgását. Makrogazdasági szempontból eddig annyit lehet látni, hogy a megugró energiaárak felfelé hajtották az inflációt, és visszafogták a gazdasági növekedést. 

Milyen közvetlen hatásai voltak a háború kitörésének a pénztári megtakarításokra, milyen lépéseket tettek meg a vagyonkezelők? 

A Pénztár portfólióiban nincs és a háború kitörésekor sem volt már közvetlen ukrán, illetve orosz eszköz, sem kötvény, sem részvény formájában. Ugyanakkor a vagyonkezelők fektetnek olyan eszközökbe, amelyek különböző nemzetközi tőkepiaci indexeket követnek; egyes ilyen indexekben találhatók orosz eszközök, ezek aránya azonban minimális, az egyes portfóliók vagyonának 0,2%-0,5%-a.

A minimális orosz kitettség tartása mellett a vagyonkezelők szakértői munkájának volt köszönhető a portfóliók összetételének kialakítása oly módon, hogy azok ellenállóbbá váljanak a kialakult háborús konfliktus tőkepiaci hatásainak. Ez is eredményezte, hogy a Pénztár portfóliói a benchmark teljesítményhez képest jelentős – több százalékos – felülteljesítést értek el 2022-ben.

Milyen gazdasági események hatottak még a pénztári megtakarításokra 2022-ben?

A befektetések szempontjából ez az esztendő - a háború makrogazdasági hatásainak értékelése mellett - a fejlett piaci nagy jegybankok (amerikai Federal Reserve, Európai Központi Bank) kamatemeléseiről, a magas inflációról (globális és hazai szinten), a gazdasági növekedés várható lassulásáról és az ezzel kapcsolatos befektetői bizonytalanságról szólt.

A Covid járványt követő nyitás utáni keresletbővülés és az orosz-ukrán háború kitörésével újabb csúcsokat döntő nyersanyagárak emelkedésével az infláció is jelentős mértékben emelkedett, melyre válaszul a kamatemelési ciklus az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is megkezdődött 2022-ben, mely általánosságban negatív hatást gyakorolt a befektetési eszközök árfolyamára.

A háború földrajzi közelsége, az energiaárak és az infláció emelkedése, az MNB kamatemelései kedvezőtlenül érintették a hazai részvény- és kötvényeszközök értékeltségét is. A hazai deviza árfolyama is számottevő mértékben gyengült az év során, növelve a külföldi befektetési eszközök forintban kifejezett értékét.

A globális és hazai hatások alól a pénztári portfóliók sem tudják kivonni magukat, ugyanakkor vagyonkezelőink ebben a helyzetben is mindent megtettek és megtesznek tagjaink befektetéseinek érdekében, melynek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a Pénztár portfóliói – a korábbi időszakokkal megegyezően – 2022-ben is referenciahozam felett teljesítettek.

Mit tett, mit tesz a Pénztár?

Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár 4 vagyonkezelővel, többes vagyonkezelést folytat, a kockázatcsökkentés, a hozammaximalizálás és a szakértelem koncentrációjának érdekében egyaránt. A Pénztár nyugalmi helyzetben is rendszeresen egyeztet a vagyonkezelőkkel,  turbulens időszakokban pedig folyamatosan kérjük helyzetértékelésüket és összevetjük, elemezzük az egyes vagyonkezelőktől kapott válaszokat.

Vissza